Kezdődik mindjárt a Totalcar, ezért 20 perc alatt valamit gyorsan.

Például ez, most jutott eszembe, tegnap hallgattuk vízipipázás közben Accánál, nem hallottam már rég. Az eredeti se rossz, de a Depresszió-féle feldolgozása... érdemes letölteni!


Közeli helyeken
dombokon hegyeken
kibelezett kőbányák üregében

Közeli helyeken
dombokon hegyeken
most is visszhangzik a léptem

Itt ül az idő a nyakamon
kifogy az út a lábam alól
akkor is megyek, ha nem akarok
ha nem kisér senki utamon
arcom mossa eső és szárítja a szél
az ember mindig jobbat remél
porból lettem, s porrá leszek
félek, hogy a ködbe veszek

Közeli helyeken
dombokon hegyeken
kibelezett kőbányák üregében

Közeli helyeken
dombokon hegyeken
most is visszhangzik a léptem

Itt ül az idő a nyakamon
kifogy az út a lábam alól
akkor is megyek, ha nem akarok
ha nem kisér senki utamon
arcom mossa eső és szárítja a szél
az ember mindig jobbat remél
porból lettem, s porrá leszek
félek, hogy a ködbe veszek


Windmills by ~LvK88 on deviantART

Ezt nem lehet kihagyni!















És mást sem...

Kinn van a tabló!!! Most már nincs visszaút, visszafordíthatatlanul közeledik az érettségi, és már visszaköszönök magamra a kirakatból:) És az egész osztály is... és ésésésséséésésésé... hú de izgatott lettem hogy ilyen nagyok vagyunk már! :D Gondolkozni kell azon, hogy mi legyen majd a tablóskönyvben a kép mellett idézet, de semmi ötletem nincs... kivéve kettőt. Az egyik egy Quimby szám:

Quimby - Autó a szerpentinen

Most olyan könnyű minden,
szinte csak a semmi tart.
A kutyákat elengedtem,
és a forgószél elvitte a vihart.

Alattunk a tenger,
szemben a nap zuhan.
Nyeljük a csíkokat
és a világ pajkos szellőként suhan.

Tékozló angyal a magasban,
böffent nincs baj, nincs haragban senkivel.
G dúrban zúgják a fákon a kabócák,
hogy láss csodát, láss ezer csodát,
láss ezer csodát.

Éhes pupillákkal
vállamra ördög ül.
Ballal elpöckölöm
az élet jobb híján egyedül.

Autó egy szerpentinen
mely ki tudja merre tart.
Kócos kis romantika
tejfogával a szívembe mart.

Tékozló angyal a magasban,
böffent nincs baj, nincs haragban senkivel.
G dúrban zúgják a fákon a kabócák,
hogy láss csodát, láss ezer csodát,
láss ezer csodát.
(3x)

Láss ezer csodát!

Na de ezzel az a baj, hogy túl hosszú, és én nem tudom melyik részt válasszam ki belőle, mert tetszik úgy ahogy van, ez olyan tipikus ballagáskoralaciilyetakaridézni stílusú. A másik pályázó is jó, de azt egyelőre hagyjuk, mert egyszer már elsütöttem, és -ahogy a bátyám annak idején megtanította nekem- minden poén csak egyszer vicces. De az is csak akkor, ha tényleg vicces - ezt is hozzátette. Ráadásul nem is az én találmányom volt az a másik idézet. (Megint meg lehet kövezni hogy utalgatok össze vissza, és olyan vagyok hogy mutatok is magamból valamit meg nem is... ;) )

Még más:

Mivel kritizálták a fotót :), ezért újravágtam, újraszerkesztettem, újra átizéltem a színeket, és újra kitettem deviantartra, így már három kép van kinn, és lesz egy negyedik is, mert tegnap elmentem fotózni.

The Ruins by ~LvK88 on deviantART

A kép színvilágához az ihletet a totalcar.hu Lambo Espada cikkje és képei adták. Az egyik legjobb cikk amit valaha olvastam.

A kiegészítés kiegészítése:

Gyertek hétvégén makettversenyre, óvárra, mert jó lesz!!!

Azt el is felejtettem, hogy én is szoktam ám fotózni, csak nem mutogatom, mert nem olyan jók. De most belinkelek egyet, ezt ma csináltam.
 
That word... by ~LvK88 on deviantART

Én így emlékezek meg Róla.

A Dies Irae

Szakítni minden földi jókkal,
Kiabálni: le a bírókkal,
Le a Halállal, ki a csókkal,
Nem birkózni a birkozókkal,
El a tettekkel, csitt a szókkal,
De vitatkozni a valókkal
S fölhördülni egy sunyi bókkal.

Ha mégis csak megtart az Élet,
De szép volna ez néha szépnek.
De én már mégis így maradtam,
Fél-élő, de egy szakadatlan
S megférhetetlen síri katlan.
Sokan sírnak majd még miattam
S elsiratják, amit sirattam.
Alkonyulnak, mire virradtam
S igazaimat majd riadtan
Érzik majd egy véres piacban,
Hova befutottak inatlan:
Sokan sírnak majd még miattam.

S akkor szabad csak nekem menni.

Tökjó ez!

Annyira tetszett, amit ma felolvasott Boros, megkerestem a neten:
Két kis magzat beszélget az anya hasában:

-Te hiszel a születés utáni életben?

-Természetesen. A születés után valaminek következnie kell. Talán itt is
azért vagyunk, hogy felkészüljünk arra, ami ezután következik.

-Butaság, semmiféle élet nem létezik a születés után. Egyébként is,
hogyan nézne ki?

-Azt pontosan nem tudom, de biztosan több fény lesz ott, mint itt. Talán
a saját lábunkon fogunk járni,és majd a szájunkkal eszünk.

-Hát ez ostobaság! Járni nem lehet. És szájjal enni - ez meg végképp
nevetséges! Hiszen mi a köldökzsinóron keresztül táplálkozunk . De mondok
én neked valamit: a születés utáni életet kizárhatjuk, mert a köldökzsinór már
most túlságosan rövid.

-De, de, valami biztosan lesz. Csak valószínűleg minden egy kicsit
másképpen, mint amihez itt hozzászoktunk.

-De hát onnan még soha senki nem tért vissza. A születéssel az élet
egyszerűen véget ér. Különben is, az élet nem más, mint örökös
zsúfoltság a sötétben.

-Én nem tudom pontosan, milyen lesz, ha megszületünk, de
mindenesetre meglátjuk a mamát, és ő majd gondoskodik rólunk.

-A mamát? Te hiszel a mamában? És szerinted ő mégis hol van?

-Hát mindenütt körülöttünk! Benne és neki köszönhetően élünk.
Nélküle egyáltalán nem lennénk.

-Ezt nem hiszem! Én soha, semmiféle mamát nem láttam, tehát
nyilvánvaló, hogy nincs is.

-No, de néha, amikor csendben vagyunk, halljuk, ahogy énekel, és azt is
érezzük, ahogy simogatja körülöttünk a világot. Tudod, én tényleg azt
hiszem, hogy az igazi élet még csak ezután vár ránk.

A cím az kitudja miért ilyen, de most, hogy már komoly, nyelvvizsgával rendelkező ember vagyok, még ezt is megtehetem :D És még nagyképű sem vagyok hozzá.


Cake - Frank Sinatra

We know of an ancient radiation
That haunts dismembered constellations,
A faintly glimmering radio station.
While frank sinatra sings stormy weather,
The flies and spiders get along together,
Cobwebs fall on an old skipping record.

Beyond the suns that guard this roof,
Beyond your flowers of flaming truths,
Beyond your latest ad campaigns,
An old man sits collecting stamps
In a room all filled with chinese lamps.
He saves what others throw away.
He says that hell be rich some day.

We know of an ancient radiation
That haunts dismembered constellations,
A faintly glimmering radio station.

We know of an ancient radiation
That haunts dismembered constellations,
A faintly glimmering radio station.
While frank sinatra sings stormy weather,
The flies and spiders get along together,
Cobwebs fall on an old skipping record.

Az úgy indult, hogy ma találtam a következő klipet a YouTubeon: (már egyszer láttam, de azóta se tudtam, hogy hol keressem, most végre megvan) Aztán körülnéztem, hogy ez a srác még milyen videókat töltött fel, és találtam egy (véleményem szerint) kultúrtörténeti gyöngyszemet, ami jelentőségét tekintve legalább a NoThanx-szel, és azzal a másik sráccal vetekedik aki azt vonyítja most már napjában háromszor a Danubiuson és kétszer a Viván, hogy "rettegnek a férfiak tőled!!!" Mianeve... nemtom. De itt van ez a videó, és az említettekhez képest az a nem elhanyagolható különbség is megvan, hogy ennek jó a zenéje, és szól valamiről a szövege... "BETONSZAAAAR"

Tudom, hogy elcsépelt, és már mindenki ismeri, de akkor is:

Hát ez annyira jó, úgy küldte valaki (köszi ezúton is), gondoltam ezt most ide kiteszem: Lustige Videos – Gratis Fun Video – Deine funny Videos bei Clipfish

www.telc.hu :
"A 2007. március 3-i vizsga eredményei a 2007. április 3-án 17 órától tekinthetők meg a TELC honlapján a vizsgán kapott ötjegyű kód segítségével."

Én má úgy izgulok...

Tökjó volt ma a korizás, talán még azt is überelte, amikor multkor áramszünet is volt.

A változatosság kedvéért megint Ady lesz, már látom is, hogy mi. Csak úgy találomra beírtam a Googleba valamit, az első linkre kattintottam, az első sorba beleolvastam, aztán idekopipésztelem mindenki okulására, hogy nesztek, van ilyen is.

"Azt hinné bárki is, hogy mi itt most fényesen élünk, mulatunk. Az állandó, díszes, új színház révén ugyanis. Ebben a csúnya őszben örömmel keressük fel a mi fényes, meleg tündérpalotánkat, zsúfolásig tele mindig, s csupa siker, taps, jókedv és hangulat a színházi élet... Ezt hihetné az idegen, pedig dehogyis van így. Ha a hideg eső bekerget bennünket, bizony ott sem kapunk meleget.

Vigasztalan üresség este este után. Nem vádolunk érte senkit, de a közönséget nem értjük. El kellene talán kerülnünk egy fenyegető s nagyon kompromittáló finist..."

És aztán teszek ide deviantartot is, mert az már régen volt, és most még meg kell várnom, amíg a Nero megírja a Lacinak a DVDt, amin rajta van már a 300, mert jó, és megígértem neki, hogy odaadom, de még lesz rajta két másik film is, mert azok is jók, illetve mindkettő olyan, hogy talán tetszik, talán nem.

Tehát ebben a négy percben még írok valamiről... Ja, voltam ma könyvtárban, mert múlt héten végre találtam valamit, illetve valakit, egy írót, akinek a könyvét nem tettem le, mert nem tudtam, hanem csak olvastam és olvastam... az egész úgy kezdődött, hogy Prágában betértünk az U Zlatého Tygra (Arany Tigris) nevű helyre, ami ennek a Hrabal bácsinak volt a kedvenc helye, és miután legurult ott pár sör, és még a hangulat is tetszett, arra gondoltam, hogy megnézem, miket írt ő annak idején, ő, aki ilyen helyeken is múlatta az időt. És elmentem a könyvtárba, és kivettem az "Őfelsége pincére voltam" című könyvét, és bejött a stlíus, és most már a "Sörgyári capricciot" olvasom: Remélem jól írtam. Na, végre kész a cd. Akkor most még egy deviantartot, az már úgyis rég volt, és talán ezzel kendőzni tudom ama "alkotói válságomat", hogy mindig csak fogalmazódik bennem valami gondolat, valami nagyon jó és szilárd alap egy íráshoz ide, ezek mindig jönnek reggel a vonaton iskolába menet, aztán meg hazafelé, de amikor itthon vagyok, és ránézek a billentyűkre, akkor már nem is. Ezért nem is nézek a billentyűkre, hanem inkább néztem a képekre, és ezt találtam.
(igen, ez most ismét, valóban amolyan üzenet, lehet megszólni engem)
http://www.deviantart.com/deviation/51794707/
Kiegészítés:
Ja, semmi.

Hát ezt nézzétek meg, mert annyira jó film, most láttam, és nem térek magamhoz.

GYERMEKKÉ TETTÉL

Gyermekké tettél. Hiába növesztett
harminc csikorgó télen át a kín.
Nem tudok járni s nem ülhetek veszteg.
Hozzád vonszolnak, löknek tagjaim.

Számban tartalak, mint kutya a kölykét
s menekülnék, hogy meg ne fojtsanak.
Az éveket, mik sorsom összetörték,
reám zúdítja minden pillanat.

Etess, nézd - éhezem. Takarj be - fázom.
Ostoba vagyok - foglalkozz velem.
Hiányod átjár, mint huzat a házon.
Mondd, - távozzon tőlem a félelem.

Reám néztél s én mindent elejtettem.
Meghallgattál és elakadt szavam.
Tedd, hogy ne legyek ily kérlelhetetlen;
hogy tudjak élni, halni egymagam!

Anyám kivert - a küszöbön feküdtem -
magamba bújtam volna, nem lehet -
alattam kő és üresség fölöttem.
Óh, hogy alhatnék! Nálad zörgetek.

Sok ember él, ki érzéketlen, mint én,
kinek szeméből mégis könny ered.
Nagyon szeretlek, hisz magamat szintén
nagyon meg tudtam szeretni veled.

József Attila

Megyek Győrbe most már, Dumaszínházba, Szőke Andrásra, de ezt még megígértem, hogy felteszem!!!

Hehe, ezt most vettem észre, hogy valaki tegnap 19-szer keresett rá ezen a blogon arra a kifejezésre, hogy lófasz.

Kiegészítés:
Most már összesen 20 keresés van, mert egyszer én is megnéztem, hátha már írtam ilyet, de nem :D

Ehhez direkt nem keresek deviantartos képet, mert megosztaná a figyelmet

 
Küldjétek a szívemet holtan
Valakihez, nem tudom, kihez,
Akihez a legrosszabb voltam.

Egy bús harcos védjen meg engem,
Kinek kegyetlen sorsa a harc
S ki sírva jár a fergetegben.

Én jajgatva, én sírva szánom,
De halottan sem enyhíthetem
Az én szomorú rosszaságom.

Nézzétek majd szívem, a hűltet:
Milyen szép volt s milyen nyomorék,
Engem ős átkok harcba küldtek.

Ha veszettül vívtam, csatáztam,
Sírva dalolt szívemben az üdv,
Mint egy elhagyott szentegyházban.

Akit vágott; búsan, veszetten,
Átkozott, harcos, bolond karom,
Talán-talán épp azt szerettem.

Küldjétek a szivemet holtan
Valakihez, nem tudom, kihez,
Akihez a legrosszabb voltam.

Ady Endre

-Jó napot kívánok, miben segíthetek?
-Üdvözletem, én bocsánatot szeretnék kérni.
-Uram, biztosíthatom, hogy ön a legjobb helyen jár. Bocsánat kérdésében verhetetlenek vagyunk. Kapható mindenféle színű, formájú, jellegű bocsánat. Az ország első bocsánat-nagykereskedésének a lerakatában jár! Naponta érkezik újabb szállítmány. Legújabb modellünk már a 2007-es év szabványainak megfelelően készül, egyszerűen verhetetlen!
-Hű az nagyon jó lenne. Már nagyon nyomja valami a lelkemet. Tudna ajánlani valamit?
-Egészen biztos vagyok benne... Tegnap érkezett a boltból isteni irgalom, egy egész raklap országos amnesztia, néhány doboznyi "bocs-bonbon", és még maradt pár bontatlan csomag baráti kibékülő kézfogás, ezeket diszkont áron kaphatja meg, mert nemsokára lejár a szavatosságuk. Megsúgom, hogy hűtőben még évekig kitart, de ezt nem tőlem hallotta... A végén még bezáratja a boltot a békülési felügyelet.
-Á nem, köszönöm, nem jó az ilyen dolgokat jegelni. Nem tesz jót az elhidegülés a kapcsolatoknak.
-Értem én... hát, melegen kell tartani őket, az egyszer biztos. Ha kihűlnek, az baj. Mindenesetre, sikerült választania valamit?
-Nekem valami megnyugtatóbb kellene. Lélektapasz van?
-Az nincs. Nem is volt.
-Az baj. Nekem olyan kell, ami a lelket nyugtatja. Mert az hasogat nagyon. A minap vágtam meg.
-Jaj, az fájhat. Konyhai baleset? Esetleg munkahelyi?
-Neem, itt másról van szó. Elvágódtam az utcán. Pedig figyeltem a lábaim elé, mégis ott volt. És puff. Kezem meg nem volt, hogy támaszkodjak.
-Hát, igazán sajnálom, ilyen mély sebeket mi nem gyógyítunk. Bocsánatot nálunk csak felületeset várhat. Ahogy a költő mondta: "Tudod, hogy nincs bocsánat, hiába hát a bánat..."
-Semmi baj, majd megtalálom a helyem. Mindenesetre köszönöm...
-Igazán nincs mit. Elnézést, hogy nem tudtam többet segíteni.
-Ne kérjen elnézést! Tornyokban áll a polcán! Esetleg önnek se vált be?
-Esetleg...

Aaaa, de beteg filmet láttam tegnap. Szóval a Taxidermia. Olyan, hogy megnéztem, és utána komoly sokkban voltam még egy jó félórát. Tennék be Youtube! linket, de most nincs kedvem vagdosni a filmet, meg hirtelen nem is tudom, hogy melyik jelenetet tegyem be. De azt hiszem, akármennyire is találja sok ember undorítónak és visszataszítónak ezt a filmet, sőt, a legtöbb egyenesen nézhetetlenül betegnek, mégis van valami fanyar groteszk színezete az egésznek. És a legfurább ebben a groteszkságban, hogy olyan fájóan ráismerünk néhol a XX. századra benne... Próbálhatják velünk megértetni mi a groteszk, de szerintem ez az. Nagyon az. És én ezzel értettem meg. Na, de nem ajánlom senkinek, mert a végén még én leszek a beteges lelkű ember, hogy ilyeneket nézek. Továbbá nem lett a kedvenc filmem, meg ilyenek. Csak mély nyomot hagyott bennem.

Ez viszont jó zene, és talán még letölteni is érdemes.

Hollywoodoo - Erdő

" Bújj még közelebb, kérlek
Hadd lássam a szép szelíd arcod
Hogy félsz itt kint a sötétben
Ha a fákat nevetni hallod
-Szellem jár a régi fák közt még
-Bújj még közelebb, kérlek
Hogy halljam a remegő hangod
Csillog a könny a szemedben
Ha a fákat nevetni hallod
-Szellem jár a régi fák közt még
-Nem hall, nem lát, nem mesél
Az erdő hallgat mélyen
Nem hall, nem lát, nem mesél
Nincs miről beszéljen"


Julcsi kérdésére válaszolva, hogy hogy telik a szünet, így:
Na nemtom, hogy mennyire merüljek bele a saját életem bemutatásába, kevés ember látja át, legkevésbé talán én. De kicsit írok arról, hogy milyen volt ma, aztán majd kiadom, és elnevezem életrajzi jellegű könyvnek. És viszik majd mint a cukrot. Miért? Mert középszerű, átlagos lenne, másoknak teljesen érdektelen dolgok lennének benne, mostanában meg nagy sikere van az ilyeneknek. Kérésre ki is fejtem ezt a véleményt, de addig megtartom magamnak. Mondjuk akkor jogos a kérdés, hogy miért írok blogot, hiszen 1:másoknak teljesen érdektelen dolgokat tartalmaz 2:ráadásul még divat is lett, azt meg nem szeretem. Íme, itt a válaszom: csak. Nem tetszik, nem kő olvasni jó? Jobb, mintha iwiwen "fosnám össze az üzenfőlatat"... Ugye Potyi.

Ja és akkor a mai nap. Tökjó, elterveztem, hogy meg fogom csinálni az irodalomtételeket, amik fel lettek adva, addig el is jutottam, hogy szép rendet csináltam az íróasztalon. Aztán ennek annyira örültem, hogy fel is jöttem netezni, és nem találtam semmi érdekeset, de azért egy csomót lógtam rajta, és utána már nem volt kedvem irodalmat csinálni, ezért inkább kiültem otthon a lépcsőre, és élveztem a jóidőt. Közben könyvet olvastam, mert végre egy csomó idő után találtam valamit, ami leköt. Pongrátz Gergely Corvin Köz, 1956 a könyv címe, a cím magáért beszél, nem részletezem, hogy miről szól. Aztán délután csináltam pár matek feladatot, mert az jobban érdekel, mint az irodalom, 3ra meg kimentem focizni Kossuthra, és ott is voltam 6ig, és hazaértem, és ettem, és aztán még megnéztem egy filmet, de most csak egy könnyedebbet, nehogy megfeküdje a gyomrom. Ja, még egyet COD2-ztem a neten. És most itt vagyok, blogot írok a semmiről.

De amiről tudnék, azok csak ilyen kis semmitmondó mozzanatok, szinte jelentéktelenek, de annyira szeretem őket, szinte le se írhatóak, olyan jelentéktelenek. Mint például hogy ma megint tavasz illata volt a világnak, és ez olyan jóleső érzéssel tölt el újra és újra. Vagy hogy 6 óra volt, és még világos volt.

Hú, most beszéltem a Zolival, holnap 9 órakor indulás Prágábaaaa!!!!! Arról meg majd teszek fel képeket.

És most újra fogalmazódik a fejemben egy jó kis kétperces álom-egyperces novella-látomás, de még nincsen kész. Mint a könyvem, amit elkezdtem ugye írni, de nem készül el, és most már nem is fog... Lehetett volna címe Végtelen történet, vagy valami, de véges lett, és szar véges, olyan Andersen-mese véges, azt meg utálom.

Na ez most így nagyon fos lett, már legközelebb tényleg meg kell erőltetnem magamat, mert színvonaltalan kezd lenni ez itt.

A márciusi Naphoz

(Márciusi Nap, nagy a te hatalmad
S magyar Márciust, magyar forradalmat
Nem gyujtottál ránk ezer évig mégsem:
Ültünk örökkön jeges senyvedésben.)

S verje meg az Isten a verejtékünket,
Verje meg veréssel egész életünket,
Ha tovább tengõdünk ilyen kábult-árván,
Csókunkat a szánkban, álmunkat a párnán,
Gyermeket igérõ legszebb ingerünket,
Verjen meg az Isten, verjen meg bennünket,
Verje meg a tettünk, verje meg az álmunk,
Dunai-tiszai régi megállásunk,
Verje a multunkat, verje a jövõnket
S betyáros magunkból elkövetkezõket,
Ha el nem tiporjuk, kik utunkat állják:
Magyar Márciusunk minden akadályát.
Verje meg, verje meg, ha van verõ Isten,
Aki csak egy kicsit ósdit akar itten,
Mert itt kárhozat van, itt le kell gyilkolni
Mindent, ami régi, ezeréves holmi,
Mindent, ami senyveszt, mindent, ami árul
S Etelközt teszi meg hû magyar határul.
Óság-tartók népe most ront ellenünkbe:
Fiatal Március, most nézz a szemünkbe
S úgy adj nekünk erõt, sugarat, hatalmat,
Amily híven hisszük ezt a forradalmat.
Nekünk forradalmas minden futó óra,
Gõgös, gazdag grófra s gazdagult zsidóra
Haragszunk és vagyunk egyazon haraggal,
Tán ki sem mondható, gyilkos indulattal.
Mert a világ siet s most kerül dûlõre:
Érdemesek vagyunk életre s jövõre?
Büdös úr-szag, pénz-szag sehol így nem kábít,
Minden: változásért és újért kiált itt.
S ha papok tömjénjük gõgösebben rázzák,
Mindezek halálos sorsunk magyarázzák:
Petõfi szavánál van szükség jobb szóra:
Mindent meglátóra, mindent fölrugóra.
E fényes Március csatasorba állít:
Végre talán eljut bús Magyarországig.

(Márciusi Nap, nagy a te verésed,
Csodatevõn szép te megérkezésed,
De akard végre, hogy mi is akarjunk,
De akard végre, hogy csúnyán ne haljunk.)

Ady Endre

Most, hogy eljött a tavasz, és a szél újra a régi illatokat sodorja az orromba, ideje, hogy előkerüljenek a sárga strandlabdák az ágy alól, mert mosolyognak, és ha ügyesen tartom őket, pont eltakarják az arcomat a zavarbaejtően önfeledt mosolyukkal. Ami jó.

http://www.deviantart.com/deviation/50803886/

Nah, ennyi, majd holnap másnapos leszek, akkor biztos tudok írni mindefélét. De most irány Győr, klasszikus parti rulz :)

Checkmate... by *GiZmO0o on deviantART

És mechatro szakra járók csinálták!

Megint magyaroké a legerõsebb spagettihíd
http://index.hu/tech/hardver/shid070312